ESG befektetések

Fenntarthatósági kockázatokkal kapcsolatos politikák átláthatóságáról szóló tájékoztatás

Az Eurizon Asset Management Hungary Zrt. (székhely: 1024 Budapest, Petrezselyem u. 2-8., cg.: 01-10-044283, tevékenységi engedély száma: III/100 036-4/2002.) (a továbbiakban: Alapkezelő) az Európai Parlament és a Tanács (EU) pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló 2019/2088 Rendeletének (a továbbiakban SFDR) 3. cikke alapján ezúton tájékoztatja az Alapkezelő által kezelt alapok Befektetőit, valamint az Alapkezelő portfóliókezelt és befektetési tanácsadásban részesülő Ügyfeleit a fenntarthatósági kockázatoknak az Alapkezelő befektetési döntéshozatali eljárásaiba és portfóliókezelt Ügyfeleinek adott befektetési tanácsaiba történő integrálására vonatkozó politikáiról, valamint az SFDR 4. cikke alapján a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások tekintetében alkalmazandó átvilágítási politikákról szóló nyilatkozatról.

 

Fenntarthatósági politikánkat részletesen erre a linkre kattintva ismerheti meg.

 

Az Eurizon csoport figyelembe veszi a befektetési döntéseknek a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásait.
 
 
Az Alapkezelő hisz abban, hogy azok a vállalatok, amelyek az ESG-tényezőket termelési, működési folyamataik során figyelembe veszik, nagyobb valószínűséggel érnek el hosszú távon fenntartható nyereséget, és így mind gazdasági, mind pénzügyi szempontból növelik értéküket.
Az Alapkezelő beépíti befektetési döntéshozatali folyamatába az ESG- és SRI elemzéseken alapuló kibocsátó-kiválasztási és -nyomonkövetési szempontokat.
A kezelt portfóliók/alapok/részalapok befektetéseinek elemzésekor az Alapkezelő figyelembe veszi az egyes kibocsátókhoz köthető értékpapírok kockázat/hozam-profiljának hagyományos pénzügyi elemzése mellett a kibocsátók fenntarthatósági tényezőkre (környezeti, társadalmi és munkavállalói kérdések, az emberi jogok tiszteletben tartása, valamint a korrupció és a vesztegetés elleni küzdelemmel kapcsolatos kérdések) gyakorolt lényeges, tényleges vagy potenciális káros hatását is.

 

Az Alapkezelő a következő konkrét kiválasztási és nyomonkövetési módszereket határozta meg. Ezek célja a fenntarthatósági kockázatoknak a kezelt portfóliók befektetési folyamatába történő beépítése.

Az Alapkezelő anyavállalata, az Eurizon Capital SGR S.p.A. figyelemmel kíséri a vállalati kibocsátókat, és az ESG- és SRI-ügyekre szakosodott információszolgáltatókat is igénybe veszi annak érdekében, hogy meghatározza az ESG-kockázatoknak nagymértékben kitett kibocsátók („kritikus kibocsátók”) és a Társadalmilag Felelősnek (SRI) nem tekinthető ágazatokban működő kibocsátók listáit, amely kizárási/korlátozási listák alkalmazása az Alapkezelő befektetési döntéshozatalának részét képezi.

 

Az Alapkezelő által alkalmazott ESG/SRI stratégiák:

A fenntarthatósági kockázatok beépítésének stratégiája a következőket foglalja magában a Társaság által kezelt eszközök vonatkozásában:

  • NEGATÍV SZŰRÉS

    • SZEKTOR KIZÁRÁS, ILLETVE KORLÁTOZÁS: a “társadalmilag felelősnek” nem tekinthető ágazatokban tevékenykedő kibocsátók instrumentumaiba való befektetést kizárjuk, illetve korlátozzuk a kezelt befektetési eszköz befektetési univerzuma tekintetében („SRI Kötelező szűrés”).

      A kizárások valamennyi aktívan kezelt alapra/részalapra vonatkoznak, míg a Limited Tracking Error alapok/részalapok és az indexhez kötött alapok/részalapok esetében (az ESG tényezőket kifejezetten integráló alapok/részalapok kivételével) a megengedett közvetlen befektetés maximális mértéke megegyezik a kibocsátónak a fenntartható referenciaindexben lévő súlyával.

      A “társadalmilag felelősnek” nem tekinthető ágazatokban tevékenykedő kibocsátóknak a következő társaságok minősülnek:
      (i) olyan vállalatok, amelyek nyilvánvalóan közvetlenül részt vesznek a vitatott fegyverek taposóaknák; kazettás bombák; nukleáris fegyverek : szegényített urán; biológiai fegyverek; vegyi fegyverek; nem detektálható robbanófegyverek; vakító lézerek; gyújtófegyverek; fehér foszfor gyártásában; illetve
      (ii) olyan vállalatok, amelyek árbevételének legalább 25%-a a termikus szénhez kapcsolódó bányászati vagy villamosenergia-termelő tevékenységből származik; illetve
      (iii) olyan vállalatok, amelyek árbevételének legalább 10%-a olaj- és gázkitermelési tevékenységből, az olajhomok kitermeléséből nyerik. Azon kibocsátókra, amelyek a termikus szén- és olajhomok-kitermelési ágazatokban az előírt küszöbértékek alatt vannak, az Anyavállalat speciális kötelezettségvállalási folyamatokat vezet be, amelyek korlátozásokat és/vagy kizárásokat határozhatnak meg az egyes kezelt eszközök Befektetési Univerzuma tekintetében.

    • KIBOCSÁTÓ KIZÁRÁS, ILLETVE KORLÁTOZÁS: a "kritikus" kibocsátók esetében olyan eszkalációs folyamat került bevezetésre, amely korlátozásokhoz és/vagy kizárásokhoz vezet az egyes kezelt alapok/részalapok Befektetési Univerzuma tekintetében ("ESG Kötelező szűrés”). A kizárások valamennyi aktívan kezelt termékre vonatkoznak, míg a Limited Tracking Error alapok/részalapok és az indexhez kötött alapok/részalapok esetében (az ESG tényezőket kifejezetten integráló alapok/részalapok kivételével) a megengedett közvetlen befektetés maximális mértéke megegyezik a kibocsátónak a fenntartható referenciaindexben lévő súlyával (korlátozás).

      “Kritikus” kibocsátóknak minősülnek azok a vállalatok, amelyeket a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási kockázatoknak való nagyobb kitettség jellemez, azaz amelyek a részvény- és kötvénybefektetési univerzumban alacsonyabb (az "MSCI ESG Research" szakosodott információszolgáltató által "CCC"-nek minősített) ESG fenntarthatósági minősítési szinttel rendelkeznek.

  • POZITÍV SZŰRÉS

    • ESG TÉNYEZŐK INTEGRÁLÁSA: az ESG tényezők beépítése a kezelt portfóliók elemzéseire, kiválasztására és összetételére vonatkozó folyamatokba (“ESG integráció”) abból a célból, hogy olyan portfóliók kerüljenek kialakításra, amelyek helyes vállalatirányítási gyakorlatot követnek az alábbiak szerint:
      (i) a befektetési univerzumnál magasabb ESG minősítéssel rendelkeznek (“ESG Pontszám integráció”);
      (ii) az ajánlati dokumentációban részletezett pozitív és negatív szűrési kritériumok alapján állítják össze a portfoliójukat, mint például az Etikus és a Tematikus Alapok (“Tematikus integráció”);
      (iii) az SFDR szerinti fenntartható befektetéseket választanak ki, ezt pedig úgy érik el, hogy az eszközök legalább 50%-át olyan kibocsátókba fektetik be, amelyek tevékenysége hozzájárul egy vagy több fenntartható fejlődési célkitűzéshez, mint például az ENSZ által támogatott Fenntartható Fejlődési Célokhoz (“Fenntartható integráció”) ;
      (iv) a célalapokat szűrik, ez a stratégia az ún. "becsomagolt" termékekre alkalmazandó, például az alapok alapjaira, lakossági befektetési csomagtermékekre és biztosítási alapú (unit linked) portfóliókezelésre befektetési termékekre, azzal a feltétellel, hogy ezek a termékek az eszközök legalább 70%-át olyan célalapokba fektetik, amelyek környezeti, vagy társadalmi jellemzőket mozdítanak elő támogatnak, vagy fenntartható befektetési célokkal rendelkeznek (“Alapkezelői Kiválasztási Integráció”);
      (v) figyelembe veszik a vonatkozó referenciaértékek kialakításának kritériumait, amelyeket környezeti, társadalmi és vállalatirányítási tényezők alapján határoznak meg, feltéve hogy ezek a termékek - mint például a Limited Tracking Error alapok/részalapok és az indexkövető alapok/részalapok - eszközeik legalább 90%-át a referenciaértékben szereplő kibocsátókba fektetik be(“Index Integráció”);
      (vi) olyan kormányzati kibocsátók instrumentumaiba fektetnek, amelyek a "Fenntartható Fejlődési Jelentésben" említett és a kormányzati kibocsátókkal kapcsolatos főbb káros hatások nyomon követésére elfogadott mutatókat használják. Az eszközök legalább 70%-át ezekbe az állami kibocsátókba fektetik (“Szuverén Integráció”) ;
      (vii) a kibocsátók karbonlábnyomának nyomonkövetését biztosítják, azaz figyelemmel vannak az adott kibocsátó szén-dioxid (CO2) kibocsátására olyan portfóliók létrehozása érdekében, amelyek szén-dioxid-kibocsátása alacsonyabb, mint a befektetési univerzumé (Karbonlábnyom).

      A termékek a fent említett stratégiák közül egyet vagy többet is alkalmazhatnak, a Társaság Befektetéskezelési részlegének a befektetési politika végrehajtásáért felelős szervezeti egysége választja ki, hogy melyik kerül alkalmazásra, a választott vagyonkezelési módhoz és/vagy eszközosztályokhoz viszonyított jelentőségük alapján. Ha egy termék egynél több stratégia alkalmazását vonja maga után, akkor a portfólió vonatkozó adott része kerül ellenőrzésre.

    • FENNTARTHATÓ BEFEKTETÉSI CÉLKITŰZÉS: a fenntartható befektetési célok ("Fenntartható Befektetések") elérése érdekében alkalmazott olyan eljárások, amelyek a helyes vállalatirányítási gyakorlatnak megfelelően, alábbi befektetéskiválasztási módszereket alkalmazzák:
      (i) a fenntartható befektetési célok elérése érdekében a befektetések fenntartható befektetési kritériumok alapján történő kiválasztása az SFDR-nek megfelelően (“Fenntartható Befektetési Célokat Támogató Integráció”);
      (ii) társadalmi és környezeti hatást eredményeznek mérhető pénzügyi megtérülés mellett (“Célbefektetés - Impact Investing”).

    • HELYES VÁLLALATIRÁNYÍTÁSI GYAKORLAT: az SFDR 8. és 9. cikke szerint besorolt termékek olyan vállalati kibocsátókba fektetnek be, amelyek megfelelnek az ugyanezen rendelet szerinti helyes vállalatirányítási gyakorlatnak, azaz olyan kibocsátókba, amelyek
      (i) szilárd vállalatirányítási struktúrával rendelkeznek, és amelyeknél nem állnak fenn kritikus helyzetek
      (ii) a munkavállalókkal való kapcsolatok,
      (iii) a személyzet javadalmazása és
      (iv) az adókötelezettségek teljesítése terén (“Helyes vállalatirányítás”).

    • TULAJDONOSI IRÁNYÍTÁS (ANGOLUL STEWARDSHIP): a kibocsátókkal való proaktív kezdeményezéseken keresztül valósul meg, amely magában foglalja a részvételi és szavazati jogok gyakorlását, valamint a kibocsátók befektetőkkel szembeni kötelezettségvállalásainak és a vállalatok vezetésével való hatékony kommunikációnak az ösztönzését (”Aktív tulajdonosi kötelezettségvállalás”). Az Aktív tulajdonosi kötelezettségvállalás stratégiája nem alkalmazandó azon befektetési alapok esetében, ahol a Társaság nem rendelkezik közvetlen befektetéssel a kibocsátóban (pl. alapok alapja esetében).

      Annak érdekében, hogy a Társaság szabályozni tudja azon kibocsátókkal való kommunikáció során követendő magatartásformákat, amelyekbe a Társaság befektet, és hogy a részvényesi szerepvállalását beépítse a befektetési stratégiába, a Társaság intézkedéseket fogadott el az AV10 Szavazati jogok gyakorlására vonatkozó szabályzatában. Ezzel összefüggésben a Társaság külön rendelkezéseket fogadott el a közgyűléseken való részvételre vonatkozóan, és a minőségi/mennyiségi kritériumok alapján "relevánsnak" minősített vállalatokkal való együttműködésre vonatkozóan.

 

 

Az Alapkezelő szavazati jogok gyakorlásáról és a szerepvállalási politikáról szóló szabályzatának kivonata ezen a linken olvasható.

 

A fenti stratégiáknak való megfelelést az Alapkezelő rendszeresen felülvizsgálja. Az Eurizon Capital SGR S.p.A. havonta rendelkezésre bocsátja a legfrissebb, az SRI kizárással érintett, az ESG kizárással érintett és a nem megfelelő vállalatirányítási gyakorlatokat folytató cégek felsorolását tartalmazó táblázatokat, a Sustainalytics és az MSCI Research folyamatosan megújuló elemzései alapján.

 

A következő táblázat a Társaság által elfogadott stratégiák és a pénzügyi termékek fenntarthatósági kockázatainak az SFDR szerinti beépítésére vonatkozó eljárások közötti összefüggést mutatja be:

 

Az Alapkezelő által kezelt befektetési alapok közül jelen tájékoztatás megjelenésének időpontjában 2 befektetési alap felel meg az SFDR rendelet 8. cikkének, 35 alap pedig az SFDR rendelet 6. cikkének. A 9. cikknek megfelelő alapot az Alapkezelő jelen pillanatban nem kezel.

Az Alapkezelő által kezelt portfóliók egyike sem felel meg az SFDR 8. és 9. cikkének, ugyanakkor az Alapkezelő ezen portfóliók kezelése során is alkalmazza a kizárási listákat.

Az SFDR 8. cikkének megfelelő alapok listája

 

A Részalapok előmozdítanak környezeti vagy társadalmi jellemzőket, de nem rendelkeznek fenntartható befektetési célkitűzéssel. Az alapok/részalapok azonban nem támogatják az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott konkrét környezetvédelmi célkitűzéseket. Az alapok/részalapok portfóliójába kerülő pénzügyi eszközók kiválasztása során nem veszik figyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek EU-kritériumait. Az alapok/részalapok azonban befektethetnek a befektetési politikájuk szerint kiválasztott környezeti szempontból fenntartható eszközökbe, de ezek a befektetések önmagukban nem meghatározóak az alapok/részalapok környezetre gyakorlolt hatásának szempontjából.

 

 

A javadalmazási politikák átláthatósága a fenntarthatósági kockázatok integrálásának összefüggésében

 

Az Alapkezelő - annak tudatában, hogy társadalmi és szociális tekintetben fontos hatással van a környezetére -, nem csak a profitszerzésre fókuszál, hanem arra is, hogy az Anyavállalat, a dolgozók, az Ügyfelek, a közösség és a környezet számára hosszú távon értéket teremtsen.

Az Alapkezelő - annak tudatában, hogy az innovációi, valamint új termékei és szolgáltatásai segíthetnek csökkenteni olyan káros jelenségek társadalomra gyakorolt hatását, mint a klímaváltozás és a társadalmi egyenlőtlenség – elkötelezett a felelős működés és a hosszú távú értékteremtés mellett.

Ennek fényében az Alapkezelő - az SFDR 5. cikkének megfelelve - 2021-től bevezetett a vezetők körében egy olyan ESG teljesítménymutatót, ami a korábbi „Különbözőség és elfogadás” mutatót helyezi szélesebb bázisra, a szociális elem mellett további ESG tényezőkre is fókuszálva. Ezen teljesítménymutató cégcsoport szinten kerül meghatározásra kiemelve a fenntarthatóság iránti csoport szintű elkötelezettséget.

Divizionális szinten – így az Alapkezelő vezetői esetében is - teljesítménycél

Ezen kívül a következők is teljesítménycélként jelennek meg a javadalmazási politikában:
- az SFDR 8. és 9. cikkének megfelelő befektetési eszközök körének bővítése darabszámban és a kezelt vagyon arányában 2021 év végéhez viszonyítva
- gendersemleges működés a csoport „Különbözőség és elfogadás” elvének megfelelően.

A fenti mutatók 10% és 30% közötti súlyt kapnak a teljesítményértékelésben. A mutatók megvalósulásának értékelésére évente kerül sor.

Az ESG célokat elősegítő teljesítmény mutatók alkalmazásával kapcsolatos információkat az Alapkezelő Javadalmazási politikájáról szóló közzétételben ismerheti meg részletesebben erre a linkre kattintva.